Tenyésztési program

 Védett őshonos mezőgazdasági állatfajták megőrzésének, fenntartásának

tenyésztési programja.

 A lipicai lófajtának

 

A 123/2005.(XII.27.) FVM rendelet és a 110/2013 (IV.9.) sz. kormányrendelet alapján

egységes szerkezetbe foglalt tenyésztési programja

  1. A fajta részletes leírása:

 A fajtafenntartásért felelős szervezet megnevezése:

 Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete

2073 Tök, Széchenyi u. 16.

www.lipicailo.hu

Bírósági bejegyzés száma: Egri Törvényszék 1000/Pk.60111/1990.

 

A fajta kialakulása, eredete, története, az eredő törzskönyv megnevezése:

 A lipicai fajtájú ló tenyésztése 1580-ban kezdődött, amikor a bécsi császári udvar létrehozott egy ménest a mai Trieszt fölötti karszt-fennsíkon, mely terület ekkor II. Károly főherceg tartománya volt. A választás nem véletlenül esett erre a területre, mert itt már régóta, még a római időkben is kiváló lovakat neveltek.

Az alapító okirat pontosan megjelölte a tenyészcélt, mely szerint: “Itt a legkiválóbb lovak tenyésszenek, amelyek a császári udvar számára lesznek felvezetve. Ezek a legkiválóbb és legtűrőképesebb lovak legyenek. Kemény és köves talajon járjanak…”

Ebben az időben a magukra valamit adó európai uralkodók a kor ízlésének megfelelően a spanyol királyi udvar fényűző divatját, szokásait követték.

Az udvari események ragyogásához hozzátartozott a spanyol ló is.

Az alapítást követően már a következő évben az új ménesbe három mén, de rövidesen még 6 mén és 24 kanca érkezett az Ibériai-félszigetről. A vásárlásokat megkönnyítette, hogy a spanyol trónon is – a házassági kapcsolatok révén – a Habsburg család uralkodott.

A ménesbe a legkiválóbb karszti kancákat is beosztották a spanyol mének alá, így a kancalétszám pár évtized alatt 70 fölé emelkedett. A tenyésztői munka sikere nemcsak a létszám, de a minőség növelésében is megnyilvánult, mert a fiatal lovak Bécsbe kerülve, mindenkinek csodálatát – volt, akinek az irigységét – váltották ki.

Ettől kezdve – és ez ment évszázadokon át – a koronázási vagy egyéb más udvari ünnepi cifrálkodások legcsinosabb fogatlovai, illetve a testőrtisztek ámulatot keltő lovai lettek, a most már ténylegesen is “Lippizai” fajtájú lovak.

 

A tenyésztési adatokat természetesen az első időktől kezdve pontosan vezették. A mai napig szinte változatlan formátumú, tartalmú méneskönyvek VI. Károly császár, de leginkább lánya, Mária Terézia (1740-1780) idejében alakultak ki. Mária Terézia ismert volt a közigazgatási, gazdasági, politikai reformjairól is.

 

A Savoyai hercegek fennhatósága idejéből fennmaradt bőrbekötött méneskönyvek valóságos kézművesipari remekek.

 

Ez idő tájt érkeztek azok a mének, amelyek olyan meghatározó tenyészeredményt mutattak föl, hogy jelen pillanatig is a világon élő valamennyi lipicai méntörzs eredete hozzájuk vezet vissza.

  • TÖRZSALAPÍTÓ MÉNEK:

 

CONVERSANO

Született: 1767, Kanutzky herceg nápolyi ménesében

FAVORY

Született 1779, Kladrubban. Ezt a ménest ugyancsak császári parancsra alapították (1572), ahol ekkorra már döntően spanyol vérű lovak voltak.

MAESTOSO

Született 1773, eredeti spanyol mén.

NEAPOLITANO

1790-ben született, eredeti nápolyi mén

PLUTO

Született 1765, Fredriksborgban, a dán király kiváló spanyol ménesében.

 

Pár évtized múlva alapították törzseiket:

 

SIGLAVY

Született 1810, Schwarzenberg herceg arab ménesében

INCITATO

Született 1810, Mezőhegyesen, gróf Bethlen Pál spanyol vérű ménesében, Erdélyben méneséből származó ősök után.

TULIPÁN

Született 1802, Jankovich Bésán Endre tezerováci spanyol ménesében, ahol nagyon népes törzset alapított.

 

(Természetesen ezeknek a méneknek a származása több generációra visszamenően is ismert, pl. Pluto – 1765, Pluton – 1748, Le Bardin – 1733, Royal – 1722, Neptunus – 1703, Mignon – 1690… de a méneket elegendő a 8 törzsalapítóra visszavezetni.)

  • KANCACSALÁDOK

 

Az elmúlt évszázadok alatt az alábbi kancacsaládok alakultak ki és maradtak fenn a mai napig. Igy a 8 méntörzs alapítóihoz hasonlóan ma a világban bárhol élő lipicainak anyai oldalon ezekre a családokra kell származását visszavezetni. A klasszikus 18 család karszti, kladrubi, arab, valamint a mezőhegyesi időkből 936, 759, 618, 579, 542, 486,461,156 és 60 törzskönyvi számú erdélyi, illetve spanyol eredetűek. A későbbi évtizedekben részben az akkor már szép számban lévő erdélyi, dunántúli, délvidéki ménesekben is születtek családalapítók. Rendes 1847, Flóra 1850, Éljen 1904, Fruska 1857 (Tezerováci ménes – 1. tábla), Traviata, Margit, Czirka (Vukovári ménes), vagy az ópusztaszeri Pallavicini kancák.

 

1986-ban Lipicán alakult meg a Nemzetközi Lipicai Szövetség (LIF), melynek Magyarország is alapító tagja. A Szövetség kinyilvánította, hogy a lipicai méneskönyv zárt, így abba az előbb említett 8 méntörzs, illetve csak a fönt felsorolt kancacsaládok ivadékai vehetők fel.

 

A magyarországi (Mezőhegyes) lipicai tenyésztés adatai, törzskönyvei 1809-től a Mezőgazdasági Múzeumban találhatók meg, az első fogarasi méneskönyv és a többi kötete, valamint a bábolnai méneskönyvek, a 40 éven át elveszettnek hitt Pallavicini méneskönyvek eredeti formájukban léteznek, a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete kezelésében vannak.

  • A fajta történetének magyarországi vonatkozásai

 

– 1796 tavaszán Napóleon seregei betörtek Ausztriába. Az udvar, féltve értékes lipicai ménesét, a lovakat az akkor még békés Magyarországra menekítette. A ménes itt több helyen állomásozott, majd 1809-1815 között Mezőhegyesen állapodott meg. Ekkor Mezőhegyesen már két spanyol ménes is működött, kiváló spanyol, illetve lipicai mének is fedeztek.

 

– 1874-ben – már a Kiegyezés után – megalakult a Magyar Királyi Fogarasi Állami Ménes. Ezzel az erdélyi lótenyésztők korábbi kérése, igénye került kielégítésre, ugyanakkor a Havasok lábainál alapított ménes éghajlati, domborzati körülményei nagyban hasonlítottak az eredeti viszonyokhoz. 6 mén és 71 kanca érkezett Fogarasra Mezőhegyesről. 2-3. tábla

 

– 1912-ben kitört a balkáni háború. A várható veszélyek miatt Fogarasról a ménest a távolabbi, biztonságosabb helyre, Bábolnára irányították. Bár a klimatikus adottságok megváltoztak – hiszen Bábolna síkvidéki homok -, de az itt töltött időszak – a ménesvezetés tehetségének, tudatos szelekciójának köszönhetően – nem változtatta meg az állomány eredeti értékét, tulajdonságait. A ménes parancsnoka Petkó-Szandtner Tibor Európa legrangosabb fogatversenyein győzedelmeskedett a lipicai fogatokkal. Az 1933-ban megalakult Magyar Spanyoliskola is (Örkénytábor, Budai Vár) kiváló méneket kapott Bábolnáról. 4. tábla

 

– 1944 – Az orosz front elől a többi állami ménes és az egyezményes ménesek lovai Bergstettenben kötöttek ki, ahonnan – a félvér lovakhoz hasonlóan – Európa különböző részeire, de főleg Amerikába vittek “jóvátétel” címén lipicaiakat. A háború után néhány ló hazakerült, ezek eleinte különböző gyűjtő ménesekben – pl. Bábolna – találtak otthont.

 

– 1950-52 – A Bükkben fölépített Csipkéskúti Csikótelepre megérkeznek a kancacsikó évjáratok Bábolnáról, majd folyamatosan – Szilvásvárad fogadóképességétől függően (kancaistállók építése), 1961-re a teljes bábolnai állomány Szilvásváradra került. Itt él a ménes azóta is, a Bükk-fennsík karsztos, köves legelője leginkább hasonló az eredeti őshaza körülményeihez.

 

– 1990 – Megalakul a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete. Állománya az első évben Szilvásvárad 70, Bana 20, és három magántenyésztő 7 kancájából állt össze. Időközben az állomány kiegészült a külföldi társ ménesekből (Fogaras, Piber, Kistapolcsány) származó fajtatiszta egyedekkel.

 

  • A fajta történetének európai vonatkozásai

 

Az I. világháborút követő politikailag zavaros években minden győztes (vagy magát győztesnek vélő) állam igényt tartott a lipicai lovakra. Egy rövid ideig Lipica Olaszországhoz tartozott, de a határrendezés után Jugoszlávia része lett. Az olaszok a lovak egy részét és a méneskönyveket nem adták vissza és megalakították a Monterotondói Ménesüket katonai fennhatóság alatt. Pár éve a ménest az Olasz Mezőgazdasági Kutató Intézet kezeli, így a lovak már nem hadi “eszközök”, és a méneskönyvek is megtekinthetők. Lipic és Dakovo ma Horvátország, a Lipicai Ménes ma Szlovénia része.

 

A Lipicáról menekített lovak egy része az ausztriai Píberben, másik része Csehszlovákiában, a mai szlovákiai Kistapolcsányban kötött ki a már ott korábban is működő félvér ménesekben.

1920-ban a románok – akkor már román területen – újra létrehozták fogarasi ménesüket.

  1. tábla

 

 

  • A lipicai lófajta származási, küllemi követelményei, előírásai (fajtastandard)

 

  • FAJTAAZONOSSÁG

 

Fajtaazonos az a ló, amelyik valamely nemzet LIF által elismert lipicai törzskönyvében (méneskönyvében) szerepel.

 

A lipicai fajtának u.n. zárt méneskönyve van. Az LIF meghatározta a tagállamaiban elfogadott kancacsaládokat. A méntörzsek megváltoztathatatlanok és mindegyiket megőrizni kívánatos. Csak az az egyed nyerhet méneskönyvi felvételt, viselheti a lipicai fajta-nevet, amelyik anyai oldalon a LIF által elfogadott kancacsaládok alapító egyedeire, apai oldalon a 8 méntörzs alapítóira vezethető vissza. A kancacsaládok elemzése és fenntartásukhoz való szigorú ragaszkodás több mint származás-elemzési érdekesség, vagy elméleti okoskodás. A kancacsaládok határozzák meg a fajta eredetét, a fajta azonosságát, hovatartozását. A kancacsaládok is szerepet játszanak a hasonló állományoktól való elkülönülésben.

 

A fajta hovatartozásának biztosításán túl a kancacsaládoknak az egységes örökítésben is meghatározó szerepük van. Az elődök óta létező és népes kancacsaládokban a tenyésztő szempontjából kívánatos tulajdonságok megjelenésének nagy a valószínűsége. Ez az általános állattenyésztői tapasztalat alapja is.

 

Egy tenyészet átlagos megjelenését a kancák mindig hűebben fejezik ki, mint a mének. Középszerűen örökítő kancaállományú ménesek tenyészértékének növelését egészen kiváló mének alkalmazásával is csak hosszabb idő alatt lehetséges elérni. Megbízhatóan örökítő kancaállomány még közepes minőségű ménekkel is gyorsabb tenyésztési előrehaladást ígér.

A kancacsaládok mellett a fajta fejlesztésének továbbvitelében elévülhetetlen szerepet játszanak a törzsalapítókra visszavezethető ménvonalak, illetve az azokat képviselő apaállatok.

  • TÍPUS, KÜLLEM:

Több mint 400 éves tenyésztői múltja miatt meglehetősen konszolidált fajta, ennek ellenére az egyes országokban némi küllemi sajátosságok, különbözőségek tapasztalhatók. A lipicai fajta jellegzetessége az ú.n. „kosfej”, amely azonban nem durva vagy burkolt, de egyre inkább csak egész enyhén ívelt profilvonalú vagy egyenes fej az általános. Szemei nagyok, élénkek, értelmet mutatók, Feje inkább alacsony tűzésű. Nyaka ívelt, izmos magas illesztésű. Ebből adódóan marjára ráborul gazdag izomzata, és a mar elmosódott. Háta közepesen hosszú, széles, jól izmolt, ennek ellenére gyakran puha. Ágyéka hosszú, széles, jól izmolt, erős, ezért jól kötött.
Fara kifejezetten széles, igen jól izmolt, alma vagy dinnye far. Irányultságát tekintve inkább vízszintes. Igás, hintós jellegének megfelelően szügye széles, feltűnően jól izmolt. Mellkasa inkább dongás, mint mély, ami maga után vonja lapockájának meredekségét. Fel és alkarja gazdagon izmolt. Ízületei, inai szárazak, szikárak, csontjai tiszták. Hátulsó lábai gyakran kardosak, és elől-hátul előfordul a kissé meredek csüd.
Küllemi jellegéből adódóan mozgása nem túl térölelő, hanem igen akciós. Ez a mozgás jellemzője a lipicainak. Az utóbbi 2-3 generációban a fogatsportra való tenyésztés következtében az akciós mozgás megtartása mellett annak tért nyerő volta is szelekciós szempont lett, és e téren sokat fejlődött.

Méretei:

Marmagasság bottal: 152-162 cm, szalaggal: 163-171 cm, övméret: 185-197 cm szár-körméret: 21- 23 cm.

Színe:

Általában szürke, de kisebb gyakorisággal előfordul a fekete és a pej színváltozat is. Ritkán sárga. Egyéb színek előfordulása a fajtából való kizárással jár.

  • Értékmérő tulajdonságai, felhasználása:

Mozgása egyedülálló, ami ruganyosságában, akciósságban jut kifejezésre. Ausztriában a Bécsi Spanyoliskola kizárólag lipicai ménekkel mutatja be világhírű produkcióját. Magyarországon elsősorban fogatló, Abonyi Imre, Bárdos György, Lázár Vilmos fogathajtó világbajnokok mind lipicai lovakkal érték el sikereiket. A mai magyar fogathajtó válogatott mezőny 80 %-a lipicai lovakból áll.

  • Az állomány nagysága a Tenyésztési program elfogadásakor:

A magyarországi állomány 2016-ban 900 kancából és 80 tenyészménből áll.

  1. Tenyészcél:

Az egyesület célja egy quadratikus, nagyrámájú, bottal 155-162 cm marmagasságú lipicai ló tenyésztése, amely hordozza a barokk ló minden szépségét, nemességét, kitartását, de nyugodt vérmérsékletű, és intelligenciájánál, szívósságánál akciós mozgásánál fogva alkalmas a díjlovagló és fogatversenyek magas színvonalú teljesítésére. Ezen elvárások mellett megbízható társ a mindennapokban hobby vagy munkalóként is.

Az Egyesület feladata továbbá, hogy a méntörzsek megfelelő minőségben való fennmaradásáról gondoskodjon különös tekintettel az Incitato és Tulipán törzsekre. A kancacsaládok megtartása szintén fontos feladat.

  1. Tenyésztési módszerek:

 A fajta csak tisztavérben törzskönyvezhető.

Tisztavérű lipicai lovaknak számítanak azok, amelyek az LIF által elismert valamelyik nemzeti lipicai törzskönyvben szerepelnek, vagy elődeiket ezek       valamelyikébe bejegyezték. A lipicaiak akkor törzskönyvezhetők tisztavérűeknek, ha származásuk minden ágról visszavezethető a 8 klasszikus méntörzsre (Conversano, Neapolitano, Favory, Maestoso, Pluto, Siglavy, Incitato, Tulipán) és a 18 klasszikus, és a később kialakult, a LIF által elismert történelmi kancacsaládokra.

  1. Törzskönyvezés:

 A fajta tenyésztési programjában részt vevő szervezetek kapcsolatrendszere:

 Tenyésztőszervezet (Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete):

Felelős a tenyésztési program végrehajtásáért, végzi az állomány-felvételt, a tenyészállatok minősítését.

 Faji szövetség (Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége (MLOSZ): amely megbízási szerződés alapján gondoskodik a fedeztetési állomásokra a fedeztetési nyomtatványok kiadásáról, begyűjtéséről, feldolgozásáról, a csikók egyedi azonosításának elvégzéséről; a keletkezett adatok feldolgozásáról átadásáról a tenyésztési hatóságnak.

 Tenyésztési hatóság: a vonatkozó jogszabály szerinti szervezet,  amely felügyeli a tenyésztési program végrehajtását, közreműködik az STV vizsgálatokban.

 Mesterséges termékenyítő állomások, spermaforgalmazók:

Külön megbízási szerződés és a vonatkozó jogszabályok alapján szükség esetén elvégzik a fajtában elismert tenyészmének spermagyűjtését, hűtését, feldolgozását és forgalmazását.

 Oktatási/kutatási intézmények: Eseti megbízási szerződés alapján közreműködnek az Egyesület tenyésztési programjában szereplő feladatok megoldásában (ivadékvizsgálat, tenyészértékbecslés), illetve szaktanácsokkal segítik az Egyesület munkáját.

 

  • A lipicai ló nyilvántartása, az egyesületi állományba kerülés, a méneskönyvbe való felvétel rendje:

A lipicai állományt a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete – későbbiekben Egyesület – az alábbiakban rögzített feltételek alapján a Magyar Lipicai Méneskönyvek köteteiben tartja nyilván:

A közhitelűség megteremtése érdekében valamennyi, a méneskönyvben szereplő 3 évet betöltött kancát törzskönyvi ellenőrzésben kell tartani. 3 évesnél fiatalabb kanca a méneskönyvbe tenyészkancaként nem, csak ivadékként vehető fel.

A törzskönyv vezetéséért az Egyesület a felelős, azonban az egyes feladatokat a tenyésztési program megvalósításában szerepet játszó társ-szervezetekkel megosztva végzi.

A főtörzskönyvbe kerülés feltétele a legalább III. osztályú törzskönyvi minősítés.

  • Melléktörzskönyv:

Az a fajtatiszta lipicai kanca, amelyik nem éri el a legalább III. osztályú törzskönyvi minősítést, valamint mindazok a kancák, amelyeknek még nincs minősítése, a melléktörzskönyvbe kerülnek. Amennyiben a melléktörzskönyben lévő kanca eléri a III. osztályú vagy annál jobb törzskönyvi minősítést, automatikusan a főtörzskönyvbe kerül.

  • A törzskönyvből való kikerülés szakmai szabályai:

 Amennyiben a kanca tulajdonosa a tárgyévben nem küldi be az állomány-nyilvántartási és párosítási tervet, a kanca a törzskönyvből kikerül. Amennyiben a tulajdonos ennek ellenére tenyésztésbe veszi és szeretné, ha a csikó a törzskönybe kerülne, ez csak az általános szabályok betartása mellett, de különeljárási díj megfizetése ellenében lehetséges.

 

 

  • Párosítási terv készítésének elvei, szelekció rendje

A ló tenyésztője az a személy, aki fedeztetéskor termékenyítéskor a kanca tulajdonosa volt. Valamennyi, az Egyesület tagjai tulajdonában álló kancáról, amelyet az adott tenyésztési évben a tulajdonos fedeztetni kíván, párosítási tervet kell készíteni és azt az Egyesület címére meg kell küldeni.
A párosítási terv egy szándéknyilatkozat, amelyben a kanca tulajdonosa közli a tenyésztés vezetőjével, hogy az adott évben a kancáját melyik ménnel kívánja fedeztetni. A minőség javítása érdekében a III. osztályú kancákat az Egyesület tenyésztési bizottsága által ajánlott mének köréből kell fedeztetni.

A ménválasztásnál a tenyésztőkkel szemben elvárás, hogy lehetőség szerint a kancájukhoz illő mind küllemben mind teljesítményben javító hatású mént válasszanak.
A nukleusz minősítésű kancák esetében az Egyesület Tenyésztői Bizottsága célpárosítási javaslatot adhat és ha ez a tulajdonos számára az átlagtól eltérő költségeket jelent, megállapodás esetén az Egyesület a költségekhez hozzájárulhat. Ezen esetben viszont az egyesület a megszületett csikóra elővásárlási joggal élhet.

 

  • Megengedett tenyésztéstechnikai eljárások:

A lipicai lófajtában mind a természetes fedeztetés, mind a mesterséges termékenyítés megengedett. A vonatkozó jogszabályok értelmében a mének mesterséges termékenyítésre való használatához a tenyésztési hatóság hozzájárulása szükséges.

 

  • Származás nyilvántartás:
    • A fedeztetés/termékenyítés nyilvántartása: az Egyesület megbízásából az MLOSZ által kiadott fedeztetési/termékenyítési jegy alapján. (melléklet)
    • A fedeztetés/termékenyítés bejelentése: A fedeztetési/termékenyítési jegyet fedeztetéssel/termékenyítéssel egy időben kell kitölteni, az adatokat a fedeztetési/termékenyítési időszak végeztével a központi nyilvántartási rendszerbe kell feltölteni. Az ellést követően a csikót még leválasztás előtt – köteles a tulajdonos az Egyesület tenyésztésvezetőjének bejelenteni. A származást DNS vizsgálattal kell alátámasztani. A bélyegzés csak akkor történhet meg, ha a szülők és a csikó DNS-mintája a származást nem zárja ki. ( tábla).

 

  • A fedeztetés/termékenyítés utólagos bejelentésének szabályai: Az esetlegesen le nem könyvelt fedeztetésből született csikók a származás DNS vizsgálattal történt igazolása után kivételes eljárásban az ún. pót fedeztetési jegy kiállításával van lehetőség. Ez esetben külön eljárási díjat kell fizetni.
  • Az egyedek tartós megjelölése:

A Magyarországon tenyésztett lipicai lovak jelölésénél a „Lófélék egyedeinek azonosításáról szóló” 110/2013. (IV.9.) Korm. rendelet szerint kell eljárni az alábbiak figyelembevételével:

A rendelet 3. § (2) pontja értelmében az alternatív jelölés (forró vassal történő bélyegzés) kötelező, míg a transzponderes jelölés ezzel párhuzamosan ajánlott.

 

  • A szilvásváradi állami ménesben született csikók esetében:

 

A nyeregtáj bal oldalán az apajel, mellette a törzsmén száma és az anyajel, alatta a csikószám.

A nyeregtáj jobb oldalán a tenyészet jele, mellette a születési év utolsó számjegye. (ábra)

 

  • Egyéb tenyésztők esetében:

Nyereghely baloldal: az egyesület által kiadott sorszám minden évjáratban 1-től folyamatosan

Nyereghely jobboldal: a fajta jele, alá a születési évszám utolsó két számjegye. (ábra).

 

  • Származásellenőrzés módja és a dokumentálás rendje:

A megszületett csikót a tulajdonos bejelenti az MLOSZ területileg illetékes lótenyésztési felügyelőjénél, aki a fedeztetési dokumentumok alapján leellenőrzi a csikót, és beküldi a DNS mintát a NÉBIH laboratóriumába és megrendeli a DNS vizsgálatot. Amennyiben a vizsgálat igazolja a származást, a felügyelő csikószámot kér az Egyesület tenyésztésvezetőjétől. Amennyiben a csikó adatai megfelelnek a törzskönyvi feltételeknek, a tenyésztésvezető a 4.8. pont szerint kiadja a csikószámot, és a felügyelő elvégzi a bélyegzést, egyidejűleg az adatokat a csikó jelölési jegyzőkönyvben dokumentálja, és beadja a központi adatbázisba.  Csikószám csak a csikó születési évében, de legkésőbb betöltött egy éves koráig igényelhető.

A határidőn túl bejelentett egyedekre az Egyesület nem ad ki csikószámot, azokat a köztenyésztésben alkalmazott módon kell bélyegezni. Az ilyen egyedek – amennyiben származásuk DNS vizsgálattal igazolt – 3 éves koruk betöltése után, ha a megfelelő törzskönyvi minősítést elérik, kerülhetnek a Méneskönyvbe.

 

  • Az elnevezés szabályai:
    • Az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad esetében:

A bélyegzési rendszerből adódóan a csikó az apja neve után sorszámot kap, a születésének sorrendjében. Pl.: Favory XXIX-1, Favory XXIX-2, Favory XXIX-3 stb.

Amennyiben a  Favory XXIX-3 nevű csikóból törzskanca lesz, a neve elé arab sorszámot kap. Pl.:  340 Favory XXIX-3.

Amennyiben egy csikóból fedezőmén lesz, akkor neve elé az NÉBIH által adott központi lajstromszám kerül. Pl.: 5450  Favory XXIX-2.

Amennyiben valamelyik fedezőmén törzsmén lesz a ménesben, úgy a törzs következő törzsmén számát kapja: pl.:  a 4182 Favory XVII-11 mén lesz a Favory XXX törzsmén.

 

  • Egyéb esetben:

A tenyésztő a legkésőbb a csikóbélyegzés alkalmával kettős nevet ad  a csikónak, amelynek első tagja a törzs neve (Conversano, Favory stb.) a második tagja a szabadon választott használati név. (Pl.: Favory Szépség, Pluto Tüzes stb.) A tenyésztők az általuk javasolt nevet a csikóbélyegzési javaslatkor terjesztik elő, mely nevet felül kell bírálni, ha már van azonos ilyen név, a név védett, valamely hazai más lófajta vagy törzs neve, személyeket vagy jó ízlést sért, 20 betűkarakternél hosszabb. A honosított lovak neve nem változtatható meg.

 

  • Az azonosító-képzés szabályai:
    • Az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad esetében:  (Pl.: HUN M SZ16011Fx29)

1-3.karakter: az ország jele (HUN)

4.karakter: szóköz

5.karakter: csikó ivarának jele (M: mén; K: kanca)

6.karakter: szóköz

7-8.karakter: a tenyészet jele (SZ)

9-10. karakter: a születési év utolsó két számjegye

11-13.karakter: a csikószám

14-17. karakter: az apa törzsmén jele

  • Egyéb esetben:                                                            (: HUN K L 161230000)

1-3.karakter: az ország jele (HUN)

4.karakter: szóköz

5.karakter: csikó ivarának jele (M: mén; K: kanca)

6.karakter: szóköz

7.karakter: fajtajel (L)

8.karakter: szóköz

9-10. karakter: a születési év utolsó két számjegye

11-13.karakter: csikószám

14-17. karakter:  négy technikai nulla.

 

  • Az UELN képzés szabályai:

1-3. karakter: 348 – országkód

4.karakter: 1

5-6.karakter: a tenyészet (SZ) vagy fajtajel: (LP)

7-8.karakter: a születés évének két utolsó számjegye

9-11.karakter: csikószám

12-15.karakter: a törzsménjel vagy négy technikai nulla.

  • A lóútlevél kiadás rendje: Az Egyesület önállóan lóútlevelet nem ad ki, arra megbízást ad valamely, ezzel a jogosultsággal rendelkező szervezetnek. A lóútlevél kiadás eljárásrendje a megbízott szervezet ügyviteli szabályzata szerint történik.
  • A származási igazolás kiállításának szabályai: A származás-igazolást az útlevélbe építve kapja meg a tulajdonos. Valamennyi lipicai ló részére 4 ősös származási lapot tartalmazó útlevél kerül kiadásra. Bizonyos esetekben szükség lehet 5 ősi sort tartalmazó származási lapra. Ebben az esetben a származási lapot a törzskönyvi adatok alapján az Egyesület tenyésztésvezetője állítja ki.
  1. A teljesítmény-nyilvántartás, teljesítményvizsgálat rendje:
    • Tenyészszemle:

 

5.1.1. Kancák esetében:

 

A törzskönyvbe bejelentett, 3. éves kort betöltött lovakat az Egyesület által szervezett regionális tenyészszemlék valamelyikén kell bemutatni. Az adatok egyeztetése után

  1. fel kell venni
  2. a) marmagasság bottal és szalaggal
  3. b) övméret
  4. c) szárkörméret adatokat
  5. ki kell tölteni az „A” típusú bírálati lapot.

 

Mellékletek: „A” típusú küllemi bírálati lap (Ló teljesítményvizsgálati kódex 1.sz. melléklet)

 

5.1.2.  Mének esetében:

 

A legalább 4 évet betöltött méneket — amennyiben tulajdonosuk fedeztetési szándékkal jelentkezik — az Egyesület által szervezett központi mén szemlén kell bemutatni.

 

A tenyészszemlén a lóútlevél adataival való azonosítás után, az alábbi méreteket kell felvenni:

−marmagasság bottal és szalaggal,

−övméret,

−szárkörméret.

 

A küllemi bírálatot a tenyésztési bizottság által kijelölt személyek végzik.

 

Az „A” típusú bírálati lapon  a jelöltnek legalább 75 pontot, a mozgásbírálaton legalább 45 pontot kell elérnie, de úgy, hogy az egyes bírálati szempontok alsó értékét is meghaladja.

Fajtajelleg: 9-12

Nemi jelleg: 7-10

Szervezet: 7-10

Arányosság: 7-10

Fejlettség, izmoltság: 5,5-8

Fej, nyak: 2,5-4

Mar, hát, ágyék: 3,5-5

Szügy, mellkas, has: 3,5-5

Far, nemi szervek: 4-6

Elülső lábak: 3,5-5

Hátulsó lábak: 3,5-5

Paták: 3-4

Lépés: 5,5-8

Ügetés: 5,5-8

 

A 4 éves kort betöltött ménjelölteket az Egyesület által szervezett országos tenyészszemlén (Lajosmizse) lehet bemutatni. A tenyészszemlén 75 küllemi pont és 45 mozgásbírálati pont fölött szereplő mének utalhatók be sajátteljesítmény-vizsgára.

 

 

 

  • Sajátteljesítmény-vizsgálat (STV):

 

  • Mének:

 

A ménszemlén megfelelt, és ménvizsga beutalót kiérdemelt mének bocsájthatók vizsgára központi – ennek hiányában a Tenyésztési Hatóság által akkreditált ménvizsgálati helyre.

 

A vizsga feltételei:

– egyesfogatban – a mellékelt díjhajtó feladat teljesítése (7. tábla)

lépés, ügetés bírálata fogatban

a fogatos munkában 16, a viselkedés bírálatnál 32 pont fölötti értéket kell teljesíteni.

– nyereg alatt (8. tábla) – az STV III.  díjlovagló programot kell teljesíteni. (9. tábla)

 

Terepen, utakon 3 km ügetést 15 km/óra, utána folyamatosan 800-1000 méteres távon 7 km/óra irammal kell teljesíteni. Az ügető- és lépésszakaszokon a fogathajtó versenyeken szokásos büntető pontokat kapja a ló. Előbb érkezés vagy késés az ügetőszakaszon 0,2 pont/sec. a lépésszakaszon csak a késés, ugyancsak 0,2 pont/sec.

 

 

  • Kancák:

 

Kancák részére a sajátteljesítmény-vizsgálat fakultatív, de amennyiben kanca STV vizsgára sor kerül, az követelmény rendszerében megegyezik a ménekével.

 

 

  1. Törzskönyvi osztályba sorolás rendje:

Az alábbi kategóriák lehetségesek: ELIT, I. II. III. osztály.

 

MÉN:
küllem mozgás teljesítmény
  Elit:  
I. osztály küllemi bírálat

a fajtára jellemző nagyság

 

Megjegyzés: A II. osztályú küllemi bírálatot nemzetközi versenyeredmény ellensúlyozza.

40 pont fölötti mozgás

 

 

Megjegyzés: A 40 pont alatti mozgást  a nemzetközi versenyeredmény ellensúlyozza

legalább 10 élő csikó, amelyekből legalább 5 I.osztályzatú kanca tenyésztésbe lett állítva, vagy 2 fedező mént adott.

 

I. osztály:
80 fölött 40 fölött versenyteljesítmény nem szükséges
75 felett 40 felett országos versenyen való minősítés
II. osztály:
75 felett 35 felett versenyteljesítmény nem szükséges
75 felett 35 vagy alatt területi versenyen való minősítés

 

KANCA
küllem mozgás versenyteljesítmény
  Elit:  
I. osztály küllemi bírálat

a fajtára jellemző nagyság

Megjegyzés: A II. osztályú küllemi bírálatot nemzetközi versenyeredmény ellensúlyozza.

legalább 6 élő csikó, amelyekből 3 kancatenyésztésbe lett állítva, vagy fedező mént adott

 

I. osztály:
80 fölött versenyteljesítmény nem szükséges
75 felett országos versenyen való minősítés
II. osztály:
75 felett versenyteljesítmény nem szükséges
75 felett területi versenyen való minősítés
III. osztály:
70 felett nem szükséges

 

 

Amennyiben egy ló több tenyészszemlén is részt vett, a törzskönyvi minősítés szempontjából a legjobb eredménye számít.

 

A legalább III. osztályú minősítést el nem érő kancák csak az Egyesület melléktörzskönyvében „Nem Megfelelt” megjegyzéssel szerepelhetnek. Továbbtenyésztésüket az Egyesület nem támogatja. Az állomány minőségi javítása érdekében törekedni kell ezeket a kancákat kivonni a tenyésztésből és jobb minőségűekkel felváltani.

 

  1. Mén tenyésztési engedély kiadásának rendje:

 

Tenyésztési engedélyt az a mén kaphat, amely a mén STV vizsgát eredményesen teljesítette, vagy valamely sportágban nemzetközi szintű minősítést szerzett.

 

A fentieken túl fedeztetési engedélyt kaphat az a külföldről beérkezett mén is, amely a származási országban hasonló STV követelményt teljesített, a Bécsi Spanyoliskolában legalább 4 évig kiképzés alatt állt, vagy más hagyományos állami ménesekben fedezőmén beosztást nyert.

 

 

  • A tenyészmén-állomány minősítése

 

A tenyésztési engedéllyel rendelkező méneket az Egyesület ménvizsga eredménye, sajátteljesítmény, versenyeredmények, valamint az ivadékok bírálati eredményei, versenyeredményei (legalább két évjáratból min. 10 ivadék értékelése az objektív megállapítás miatt) alapján évente minősíti.

 

A minősítés alapján az Egyesület évente rangsorolja a tenyésztési engedéllyel rendelkező méneket. Ezen belül:

 

Tenyésztésre javasolt az a mén, amelynek utódai a fajta átlagához képest akár küllemben vagy használhatóságban előrelépést mutatnak.

 

 

A mének fenti módon való osztályozását a Tenyésztési Bizottság köteles elvégezni, melyet az elnökség jóváhagyása után nyilvánosságra hoz. Az osztályozás évente felülbírálható, az egyes mének magasabb, indokolt esetben alacsonyabb kategóriába kerülhetnek. Különösen indokolt esetben a tenyésztési engedélyt a tenyésztési bizottság alapos mérlegelés után minősített többséggel megvonhatja.

 

A Tenyésztési Bizottság indokolt esetekben, ha a nagyértékű génállománnyal rendelkező kancacsalád genetikai anyagának fenntartása érdekében szükséges, a kialakított szempontrendszertől eltérhet.

 

  1. Tenyészértékbecslés rendszere:

 

Saját teljesítményük és ivadékaik alapján az arra érdemes egyedek törzskönyvi minősítése egy fokozattal javulhat az alábbiak szerint.

 

A következő minősítések érhetők el:

  1. Mének

Versenyteljesítmény                                      Küllemi bírálat

 

Szuper-elit                  VB, Aachen a mezőny első felében                          I.osztály

mind a 3 napot teljesítve

6 ivadéka I. osztályt ért el,

 

Elit                              CAIO, mezőny első felében, mindhárom                 I. osztály

napot teljesítve

CAI-A a mezőny első 20 helyezettje

CAI-B a mezőny első 10 helyezettje

CAN első 6 helyezettje

4 ivadéka I. osztályú

 

  1. osztály Regionális versenyek döntőjének első 10 helyezettje
  2. osztály Ha nem versenyzett,

 

  1. Kancák

Szuper-elit                  u.a. mint a méneknél

Ha nem versenyzett, de adott szuper-elit v.

2 elit utódot, vagy 10 csikójából összesen 6 db,

fedezőmén vagy I. osztályú kanca született

 

Elit                              Ha versenyzett, u.a. mint a méneknél,

ha nem versenyzett, de csikóiból összesen 4 elit v.

  1. osztályú utódot adott.

 

  1. osztály I. osztályú küllem
  2. osztályú küllem, de adott 1 fedezőmént és

2 tenyészkancát

 

  1. osztály II. osztályú küllem

III. osztályú küllem, de adott 1 fedezőmént és

1 tenyészkancát

 

 

  1. Az apaállat használat szabályai

A Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete megbízást ad az MLOSZ szervezetének az egyesület állományába felvett lipicai lovak tenyésztési adatgyűjtésére. Ennek megfelelően:

9.1. Tenyésztésre csak azon mén használható, amelyet a tenyésztési bizottság tenyésztésre alkalmasnak minősített és a méntartót a MLOSZ fedeztetési okmányokkal ellátta és a mén az egészségügyi feltételeknek megfelel. Ugyanez vonatkozik minden olyan, külföldről érkező ménre, amelyet tenyésztésbe szándékoznak állítani Magyarországon.

9.2. A mén minden tulajdonos és tartózkodási hely változását a mén tartója egy héten belül köteles az Egyesületnek bejelenteni. Vonatkozik ez az elhullásra vagy az értékesítésre.
Az adott tenyésztési évre érvényes fedeztetési engedéllyel rendelkező ménekről, azok állomáshelyéről az Egyesület a fedeztetési idényt megelőzően kimutatást készít, amelyet az Egyesület tagjai részére időben megküld.

9.3. A törzskönyvi nyilvántartáshoz a fedeztetés, termékenyítés adatainak pontos vezetését a mén tartójának kötelessége végezni, a mindenkor érvényben lévő Ló-törzskönyvezési Szabályzat szerint.

 

  1. Az adott fajta génkészletének felderítése és hasznosítása:

A fajta zárt törzskönyvéből adódóan új egyedek a tenyésztés számára nem deríthetők fel.

 

  1. Egyéb, speciális szabályok:

 

  • Az őshonos, legértékesebb örökítő anyagot adó állományok kijelölésének elvei (nukleusz-állomány):

 

A 950 körüli tenyészkanca jelenti a mai létszámot, ami az őshonos állományok biztonságának értelmezése szerint veszélyeztetett állapotot jelent. Nem vonható kétségbe azonban, hogy a viszonylag kis létszámú fajtán belül is, több tenyészet egymásra épülő munkájával törzsállományt indokolt létrehozni, amelyet az öröklési anyag védelmi szabályai szerint összeállított szigorú tenyésztési program szerint kell tenyészteni. Ez a kiemelt tenyészértékű állomány alkalmas a mének előállítására és a fajta megfelelő minőségben való fenntartására. Az ilyen állományok kialakításánál állami ménesre és az u.n. egyezményes ménesek mintájára kialakított magántulajdonú tenyészetekre indokolt számítani. A törvényileg szabályozott ENAR adatokon túl házi törzskönyv vezetése is kívánalom, melyben a lovak elsődleges és másodlagos értékmérő tulajdonságairól is pontos feljegyzéseket kell vezetni. Ezek az adatok hozzájárulhatnak a valóban körültekintő kiválasztási folyamatok elvégzéséhez, a tenyészérték-becsléshez.

 

Az örökítő anyag értékein túlmenően ezen tenyészetek kijelölésének szempontjai közé tartozik még:

– a tartási körülmények előírásainak betartása

– a csikónevelés rendje

– a takarmányozás színvonala

– a használati formában megmutatkozó igényesség

– szakmai felkészültség

A fentiek teljesítését biztosító egykancás ménes is lehet törzstenyészet, de ki is kerülhet állomány e kivételezett besorolásból, ha nem tartja be a fentieket.

 

 

  • A génbankban megőrzendő szaporítóanyag minta meghatározása:

 

A védett, őshonos mezőgazdasági állatfajták örökítő anyagának fenntartásáról megjelent rendelet szerint a tenyésztési hatóság a fajták meghatározott mennyiségében  az eredetitől eltérő belterjes, művi úton (ex situ), történő megőrzése céljából génbankot hoz létre és azt működteti. A megőrzendő szaporítóanyag meghatározásának feladata és joga a fajtafenntartó tenyésztő szervezeté. Az ilyen központi génbankban a mélyhűtötten tárolt szaporítóanyagok közül leginkább diploid-sejtek (embrió, szövettenyészet, DNS-minták, vagy DNS szakaszok) tárolása lehet okvetlenül indokolt. Ma még nem lehet tudni, hogy a molekuláris genetika milyen léptekkel és milyen színvonalra fejlődik az elkövetkező években, de feltételezhetjük annak gyors kiszélesedését. Ez azt jelenti, hogy a fejlettebb megoldásokkal az örökléstani anyag változatossága pontosabban lesz becsülhető, a ritka öröklésanyagú egyedek nagyobb biztonsággal lesznek kiválogathatók, igy a fajtamegőrzés hatékonyabbá, szakmailag megalapozottabbá válhat. Külön érdemes megemlíteni pl. a világ legjobb fogathajtó lova Mithos jövőjét, aki 16 éves koráig intenzíven versenyzett és emiatt kérdéses a tenyésztésben való sikeres szerepe.

A haploid sejtek közül főleg a petesejt tárolásának lehet indoka a központi génbankban, mert ezt a tenyésztő szervezetek felszereltségük hiánya miatt még jó ideig megoldani nem tudják. Lovak esetében az érett petesejt magorsója hideg hatására károsodik, ezért éretlen formáikat kell megőrizni.

 

  • A tenyészállat-forgalmazás, export és import szabályok:

 

Ebben a vonatkozásban a Földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 129/2004. (VIII.25.) FVM rendelete (a tenyészállat, illetve szaporító anyag behozatalának és kivitelének szakmai előírásairól) az irányadó.

Az egyesületnek nincs felhatalmazása forgalmi korlátozásra.  Figyelemmel kell kísérni a fajta nukleusz állományának forgalmát és lehetőség szerint segíteni kell, hogy az ne szóródjon szét, illetve ne kerüljön ki a tenyésztésből mivel ezen egyedek nemzeti értéket képviselnek. Az importtal kapcsolatban pedig törekedni kell arra, hogy csak a fajtában kívánatos egyedek érkezzenek, arra viszont hangsúlyosan ügyelni kell, hogy csak kifejezetten a tenyésztés számára kívánatos egyedek kerüljenek a tenyészmének és a tenyészkancák közé.

 

  • A megőrzendő génbank élőállományainak ajánlott tartási feltételei, állományméretek (in situ tartás)

 

A lipicai fajta megőrzésében elkötelezett tenyésztők a fajta fenntartásához az “in situ” génvédelemhez csatlakozni kívánkozók csak meghatározott, a sikert előrevivő módon, szigorú tartási feltételek mellett kötelesek tartani állományukat, elődeink tudásával, az örökítőanyag változatainak megőrzésére törekedve. A tartási körülmények összhangja nélkül nincs eredményes lótenyésztés. A csikók igény szerinti legelőkön, réteken való felnevelése alapfeltétele bármi nemű eredmény elérésének. A legelő nyújtotta mozgási lehetőséget, a szabad levegőt a növendék és tenyészállatok nem nélkülözhetik. Különösen alkalmasak a dombvidéki és hegyi legelők, amelyek folytonos mozgásra késztetik az állatokat, ami által szívük, tüdejük, izomzatuk és más szerveik tevékenysége, vérellátása megnövekszik.

A mozgás így lehetővé teszi az egészség megőrzését, a mozgásszervek regenerációját, de fordítva is igaz, a mozgás korlátozása számos károsodáshoz is vezethet. Az ízületek, inak elvesztik rugalmasságukat, mozgékonyságukat.

 

Az in situ tartás követelményei:

 

Mének:

– boxos tartás, min. 3×3 m-es boxokban, megfelelő biztonságban más ménektől és kancáktól.

  • kornak és testsúlynak megfelelő takarmányozás (általános norma: naponta 5-6 kg zab, 10 kg széna, 10 kg alomszalma). Nyalósó ad libitum, ásványi kiegészítők folyamatosan, vitaminok a fedeztetési idény előtt és közben.
  • Napi rendszeres jártatás nyereg alatt, kocsiban vagy karámban
  • Állategészségügyi alapellátás: 3-4 havonta féregtelenítés, lóinfluenza és herpesz elleni alapoltás, majd 6 havonkénti ismétlő oltás
  • 6 hetente pataszabályzás, szükség esetén patkolás.

 

Kancák:

  • Karámos tartás esetén napi felügyelet, napi kétszeri etetés futóistállóban lekötve, vagy boxban. Legelős tartás esetén mélyalmos futóistálló vagy boxos istálló álljon rendelkezésre, éjszakára vagy télire. Nyáron a kancák a legelőn tarthatók, de az egyedi etetésről gondoskodni kell.
  • Takarmányozás: a napi norma üres, nem dolgozó kancáknál 3-4 kg abrak (főleg zab), de keverve etethető árpa, kukorica, kancatáp is., 5-6 kg széna, alomszalma szükség szerint, legelőfű ad libitum. Vemhes, illetve szoptató kancáknál 5-6 kg abrak, 6-8 kg széna, alomszalma szükség szerint, legelőfű ad libitum. Nyalósó ad libitum, ásványi kiegészítők folyamatosan, vitaminok a fedeztetési idény előtt és közben.
  • Állategészségügyi alapellátás: 3-4 havonta féregtelenítés, lóinfluenza és herpesz elleni alapoltás, majd 6 havonkénti ismétlő oltás.
  • 6 hetente pataszabályozás, szükség esetén patkolás A patkókat ellés előtt le kell venni.

 

Csikók:

  • Választás kb. 6 hónapos korban, csoportosan
  • Tartás legelőn, csoportosan, az évjáratokat célszerű elkülönítve tartani.
  • Takarmányozás: réti széna ad libitum. Alomszalma szükség szerint: Abrak: zab vagy csikótáppal kevert zab, az alábbiak szerint:
  • 3 hónapos kortól választásig ad libitum (csikóóvodában elkülönítve, illetve amikor az anyakanca lekötve eszik)
  • választástól 1,5 éves korig napi 5-6 kg
  • 1,5-től 3 éves korig napi 3-4 kg
  • Mész, egyéb ásványi kiegészítők, vitaminok folyamatosan
  • Állategészségügyi alapellátás: 3-4 hanvonta féregtelenítés, lóinfluenza elleni alapoltás, majd 6 havonkénti ismétlő oltás.
  • 6 hetente pataszabályozás
  • amennyiben a csikók nem legelőn vannak, napi rendszeres, de nem megerőltető mozgatás, lehetőség szerint egyenes vonalon.

 

 

  • . Ex situ tartás lehetséges formái, feltételei:

 

 

A gazdaságosan pillanatnyilag nem tartható, emiatt veszélyeztetett vagy kritikus helyzetbe került fajták megőrzését ki lehet egészíteni, sőt ezeknél kívánatos is az ex situ génmegőrzés. Ez leginkább mélyhűtötten tárolt szaporító anyag – sperma, petesejt, embrió, szövettenyészet, DNS minták – formájában, vagy központi csikótelepen eredeti tartási helyükről kiemelve, egységes körülmények között felneveléssel lehetséges.

 

11.5.1. Ex situ tartás laboratóriumi körülmények között:

 

Laboratóriumi ex situ génmegőrzésről akkor beszélünk, ha diploid sejteket (mélyhűtött embrió, mélyhűtött szomatikus sejtek), haploid sejteket (mélyhűtött sperma, mélyhűtött petesejt), esetleg izolált sejteket eredeti helyüktől távol gondosan megőrizzük. Az ex situ fenntartás előnye, hogy változatlan formában több tíz, akár száz évre is tárolni tudjuk a géneket. Ha az alapinfrastruktúra rendelkezésre áll, az eljárás viszonylag olcsó. A genetikai variancia fenntartása érdekében a létező vonalak egyedeitől ménenként legalább 200 adag – felolvasztás után is jó minőségű – spermaadatokat célszerű fagyasztani. Meg kell őrizni minden lehetséges értéket a jövő generációban történő felhasználásra. A spermabank létrehozásával adott esetben a tenyésztői munkát lehet függetleníteni az élő ménektől.

 

A kancacsaládok szerény létszámú egyedeinek felszaporítására, a különleges értékeket képező kancacsaládok megmentésére, szinte egyedüli lehetőségként kínálkozik az embriók fagyasztása. Igen nagy szükség lenne a ritka kancacsaládok értékes egyedeiből embriók mélyhűtésére. Populációgenetikai számítások szerint nőivarú állatonként legalább 4 kancaivadék szükséges ahhoz, hogy az anyaállat genotípusa átmentődjék az ivadékaiba.

 

Az elöregedett kancák kiesése a tenyésztésből, elpusztulásuk biológiai törvényszerűség, de belőlük éretlen petesejtek nyerhetők (akár több is), ezáltal megakadályozható a génveszteség felgyorsulása.

 

15.1.2. Ex situ tartás központi csikótelepen történő felneveléssel:

 

Az egyes veszélyeztetett ménvonalak, és kancacsaládok megőrzése érdekében szükség lehet a tenyésztés szempontjából alkalmasnak minősített méncsikók felvásárlására, melyeknek eredeti tenyészhelyükön való felnevelése nem megoldható. A méncsikótelep az Egyesülettel megállapodást köt ezeknek a méncsikóknak a felnevelésére. A szakszerű felnevelés érdekében méncsikó nevelő telep minősítést olyan létesítmény kaphat, ahol:

  1. legalább 2 vagy több azonos évjáratú csikó nevelkedik együtt,
  2. méncsikónként minimum ½ ha legelőterület biztosított,
  3. a védőoltások, vakcinázások, féregtelenítések az állategészségügyi prevenciós programnak megfelelően, dokumentáltan megtörténnek,
  4. a csikók megkötéshez, vezetéshez való hozzászoktatása megoldott,
  5. abrakolásuk elkülönítetten történik,
  6. pataápolásuk kéthavonta elvégzésre kerül.
  7. a nevelés folyamán a csikók állandóan koruknak megfelelő fejlettségben, táp- és erőállapotban vannak.

 

 

  • A vágóállat fajtához tartozás igazolásának rendje:

 

Bár ismert, hogy a ló adott esetben étkezési húst is adó állat, de a lipicai ló alapvetően nem vágóló, ezért húsminősítése nincs, így a tenyésztésben felhasználható adat nem születik, de nincs is rá szükség.

 

  • A tenyészet (részpopuláció) felszámolása esetén követendő szabályok:

A 10. pontban leírtakhoz hasonlóan a tenyészetek felszámolása esetén az egyesület anyagi és tárgyi feltételek híján a lótartást nem vállalhatja. Egyedüli lehetősége, hogy tájékoztatja tagjait az értékes állományok eladásáról a honlapon keresztül.

Minden egyes a tenyésztésből kikerülő tenyészállat szűkíti a kis létszámú populáció genetikai bázisát, ezáltal csökkentve a genetikai variencia lehetőségét.

  1. A tenyésztők tenyésztői munkájának elismerése

A tenyésztők, tenyésztői munkájuk után, nyilvános elismerésben részesülhetnek. A szükséges adatszolgáltatás a tenyésztő feladata, a tenyésztői bizottság joga a szolgáltatott adatok ellenőrzése. A címek az éves közgyűlésen kerülnek odaítélésre.

Gyémántkoszorús tenyésztő:

  • korábban megkapta az aranykoszorús tenyésztő fokozatot
  • legalább 5 a fajtában tenyésztési engedéllyel rendelkező fedezőmént tenyésztett,

 

Aranykoszorús tenyésztő:

  • legalább 3, a fajtában tenyésztési engedéllyel rendelkező fedezőmént tenyésztett,
  • legalább 15 méneskönyves, I. o. kancát, és/vagy 15, a fajtába tartozó (fajtabélyegzővel ellátott), bármely szakágban országos szinten sportkipróbáláson részt vett lovat tenyésztett.

Ezüstkoszorús tenyésztő:

  • legalább 2, a fajtában tenyésztési engedéllyel rendelkező fedezőmént tenyésztett,
  • legalább 10 , I. o. kancát, és/vagy 10, a fajtába tartozó (fajtabélyegzővel ellátott), bármely szakágban legalább megyei szinten sportkipróbáláson részt vett lovat tenyésztett.

Egy ló abban az esetben, ha pl. tenyészkanca is, de sportkipróbáláson is részt vesz, vagy részt vett, mindkét kategóriában értékelhető. Ugyanez vonatkozik a tenyészménekre is.

A tenyésztő elismerésben részesül 15. és 25. év folyamatos egyesületi tagság után is.

 

 

  1. Záró rendelkezések:

 

Elfogadta az Egyesület 2017.03.18-i közgyűlése.

 

  1. Mellékletek: